Neumann János Egyetem

Facebook

Gyengénlátó Változat

Egyetemi információk

Szervezeti felépítés - központi egységek

Egyetemi információk Létrehozva: 2016.09.14 14:02 módosítva: 2017.01.15 13:28

A Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1-jén alakult meg, amikor is az országgyűlés döntése alapján integrálódott a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola. Az integrálódó intézmények nagy múltra visszatekintő,  országosan elismert, a jelentkezők körében népszerű  főiskolák voltak. Az egyesüléssel létrejött intézmény alkalmazott tudományok egyeteme, amely két városban, négy  karral működő (GAMF Műszaki és Informatikai Kar - KecskemétGazdálkodási Kar - GK - Szolnok, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar - KecskemétPedagógusképző Kar -  Kecskemét)  állami felsőoktatási intézmény.

Tovább

Bemutatkozik a Neumann János Egyetem

Egyetemi információk Létrehozva: 2016.09.14 13:59 módosítva: 2019.11.07 10:33

Pallasz Athéné Egyetem

Bevezető

 

Az elmúlt három évtized során a magyar felsőoktatás meghatározó változásokon ment keresztül. A rendszerváltozást követő években a felsőoktatáshoz való hozzáférés jelentős mértékben kiszélesedett, a képzésből a korábbi évtizedekben kizárt csoportok az 1990-es évektől egyre szabadabban szerezhették meg a kívánt végzettséget, megvalósult az oktatási szabadság, kialakult az egységes magyar felsőoktatás intézményrendszere és nyugat-európai képzési szerkezete, helyreállt az oktatás és a kutatás egysége, valamint előtérbe került a felsőoktatás minőségirányítási alapokra épülő fejlesztési igénye. A 21. századi felsőoktatással szembeni elvárások – változatlan állami szerepvállalás mellett – célul tűzik ki, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézmények a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával, külső többletforrások bevonásával, a minőségi oktatás és a versenyképes képzések előtérbe helyezésével legyenek képesek teljesítményük fokozására és a valódi – nemzetközi szinten is értelmezett – versenyhelyzetnek való megfelelésre. Felismerve, hogy az egyre szűkülő források, illetve a világban zajló gazdasági, társadalmi folyamatok – a globalizáció, a gyors technológiai változások, a demográfiai folyamatok és a folyamatosan változó társadalmi igények – új kihívások elé állítják e szektort is, fel kell készíteni a magyar felsőoktatási intézményeket arra, hogy képesek legyen egyszerre igazodni a konkrét gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez, az öregedő társadalom következményeként kialakuló elvárásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz.

A modern felsőoktatási intézmények küldetése az oktatás, a kutatás és a tudásvagyon sokrétű társadalmi-gazdasági hasznosítása, a társadalmi mobilitás elősegítése, a gazdasági versenyképesség növelése, melyek révén a felsőoktatás sokféle módon képes a közösséget, szűkebb és tágabb gazdasági-társadalmi környezetét szolgálni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar felsőoktatás intézményei olyan intézményhálózatot képezzenek, amelyben az általuk képviselt szakmai területeken magas színvonalú, versenyképes képzéseket folytatnak, és amelyben valamennyi hallgató a saját tehetségét, készségét, tudását a saját képességeinek megfelelően tudja kibontakoztatni és továbbfejleszteni, valamint végzettségének, képesítésének megszerzésével eredményesen tudjon majd a munkaerőpiacra lépni. Ahhoz, hogy a kormányzati szándékoknak megfelelően a felsőoktatási intézmények a gazdaságfejlesztés meghatározó tényezőivé váljanak, nemcsak a képzéseiket kell a valós munkaerőpiaci igényekhez igazítani, hanem a kutatás-fejlesztési és innovációs szerepkör bővítésével a vállalati és vállalkozói szektor igényeit is figyelembe véve, a nemzetközi oktatási és kutatási térben is képesnek kell eredményeket elérniük.

2016-ban a Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár irányításával elkészült és a kormány által is elfogadott „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégia új alapokra helyezte az intézményszerkezet átalakításával kapcsolatos szempontokat. Az egyik kiemelt stratégiai szempont a profiltisztítás volt, amely az intézmények specializálódása mellett az intézménytípusok (missziók) világos megkülönböztetését is magában foglalta. Ennek értelmében létrejöttek a jelentősebb kutatási és tudományos kapacitásokkal (pl. doktori iskolákkal) rendelkező tudományegyetemek, valamint a főiskolák átalakulásával létrehozott alkalmazott tudományok egyetemei. A 2016-ban a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrációjával létrejövő Neumann János Egyetem is az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriába tartozik. Ennek megfelelően a Neumann János Egyetem – a törvényi előírások szerint – legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre, legalább két szakon – amennyiben engedélye van olyan képzési területre, ahol ez lehetséges – duális képzést folytathat, azon feltétel mellett, hogy oktatóinak, kutatóinak legalább negyvenöt százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, képzéseit képes idegen nyelven is meghirdetni az általa indított szakok egy részén, valamint tudományos diákkört is működtet. A Neumann János Egyetem hosszútávú érdekei azt kívánják, hogy hallgatói, oktatói és kutatói szakmai előmenetelének, valamint az akadémiai terület humánerőforrás utánpótlásának biztosítása érdekében képessé váljon majd doktori iskola alapítására is.

Európai térség egyik vezető felsőoktatási intézménye legyen.

Tovább