Neumann János Egyetem

Facebook

Gyengénlátó Változat

Egyetemi információk

Szolnok

Egyetemi információk Létrehozva: 2016.09.19 09:59 módosítva: 2016.09.19 13:04

Szolnok

Amit Szolnokról tudni érdemes...

Szolnok - Város a vizek partján

Szolnok az Alföld közepén, Budapesttől 100 km-re, a Tisza partján, a Zagyva torkolatánál fekszik. Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480–500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Zagyva mellett a Holt-Tisza és a Holt-Zagyva is bővelkedik természeti értékekben. /forrás: wikipedia.hu/

 

Szolnok - Az Alföld forrása

A megyeszékhely, a 78 000 lakosú Szolnok, az ország 10. legnagyobb városa, gazdasági, kulturális, egészségügyi központ. Területe 18 273 ha.
Szolnok közlekedési csomópont volt, híd, melyen emberek és áruk utaztak keresztül, és a városlakók reménye szerint ismét az is lesz. Ezt a funkciót, a jó megközelíthetőséget, a kelet és nyugat közötti központi fekvést kívánja erősíteni és hasznosítani az ipari park és a közeljövőben megépülő logisztikai központ, mely ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységeknek ad otthont.

A Szolnokon meglévő négy áruforgalmi csatorna: az országot nyugat-keleti irányban, Szolnokot Budapesttel összekötő 4. sz. (E60) fő közlekedési út, az észak-déli és nyugat-keleti irányú, belföldi és nemzetközi vasútvonal, amelyhez Közép-Európa egyik legnagyobb személy és teherpályaudvara kapcsolódik. Jelentős kiépített iparvágányrendszerrel is rendelkezik, amely a teherpályaudvart köti össze a Déli-iparterületeken elhelyezkedő vállalatokkal és a (leendő kimarad) ipari park területével. A Tisza III. osztályú vízi útja biztosítja a folyami szállítás lehetőségét 650-1000 tonnás hajók számára. Légi közlekedésre a város 200 he ktáros, kis gépek fogadására alkalmas füves sportrepülőtere, illetve a Magyar Honvédség üzemeltetésében lévő -tervek szerint közös katonai és polgári hasznosítású- katonai repülőtere ad lehetőséget.

A városban a helyben lakó és bejáró foglalkoztatottak száma meghaladja a harmincnyolc ezret. Szolnok térségi iskola-centrum, hagyományos diákváros. Lakóinak közel negyede fiatal vagy iskoláskorú. Az alapfokú oktatásra nagy hagyományokkal rendelkező, jól működő középfokú iskolahálózat épül.

Tovább

Kecskemét

Egyetemi információk Létrehozva: 2016.09.19 09:37 módosítva: 2016.09.19 09:47

Szeretjük Kecskemétet 

  • mert sok kedves ember lakik itt,
  • mert jó eséllyel lehet munkát találni,
  • mert egymást érik a fesztiválok,
  • mert könnyen el lehet jutni egyik helyről a másikra,
  • mert mindent meg lehet találni az üzletekben,
  • mert jó iskolák vannak,
  • mert itt található az ország egyik legjobb kórháza,
  • mert sok a zöld,
  • mert az ország egyik legszebb főtere a mienk,
  • mert változatosan lehet szórakozni, kikapcsolódni,
  • mert mindig történik valami!

EGYRE TÖBBEN ÉLNEK ITT
Kecskemét egyike a legjobb perspektívával rendelkező magyar városoknak, de vannak, akik egyenesen azt mondják, hogy a „hírös” város ma a legdinamikusabban fejlődő magyarországi település. Miközben az ország lakossága évről évre csökken, és ez tükröződik a települések lakosságszámának alakulásában is, addig Kecskeméten egyre többen élnek. 1980-ban a népszámlálási adatok szerint 92 047  volt a lakosság száma, 2012-re ez a szám elérte a 114 226-ot. A prognózisok szerint 10-15 éven belül 130 ezren élnek majd itt, amivel a város előkelőbb helyre – a 8.-ról a 7.-re –  kerül a legnépesebb magyarországi városok listáján.

Kecskemét

Tovább

Történetünk - Jogelődök

Egyetemi információk Létrehozva: 2016.09.14 14:11 módosítva: 2017.01.13 09:27

KECSKEMÉTI FŐISKOLA

Kecskeméti FőiskolaA Pallasz Athéné Egyetem 3 kecskeméti kara (GAMF Műszaki és Informatikai Kar, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar, Pedagógusképző kar) a volt Kecskeméti Főiskola főiskolai karaiként működtek. A Kecskeméti Főiskola a mostani egyetemmé válása előtt 2000. január 1-jén alakult meg, amikor is az országgyűlés döntése alapján egyesültek a Kecskeméten működő felsőoktatási intézmények. Az integrálódó intézmények mindegyike  –  a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kara – nagy múltra visszatekintő,  országosan elismert, a jelentkezők körében népszerű  főiskolák voltak. 

Az egyesüléssel az egyes intézmények kari rangot kaptak, így a Kecskeméti Főiskola három karral – Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar, Kertészeti Főiskolai Kar, Tanítóképző Főiskolai Kar – működő állami felsőoktatási intézmény.

A Kecskeméti Főiskola a Dél-alföldi Régió legnagyobb főiskolájaként 2000 óta jelentős fejlesztéseket hajtott végre mind az oktatás, mind az infrastruktúra területén. Az ún. homokbányai, volt szovjet városrészben két laktanyaépület felújításával közel 500 férőhelyes kollégiumot alakított ki a főiskola, 2011-ben pedig ugyanitt uniós forrásból elkészült a Tudósház.

A GAMF Karon a műszaki mellett megjelent az informatikai képzési terület is, a kar korábbi kollégiuma átalakítás után az informatikai képzés központjává vált. 2012-ben a Mercedes kecskeméti letelepedésének hatására beindult a járműmérnöki képzés is a főiskolán, amelyhez uniós forrásból mintegy másfél milliárd forintos beruházással épült fel a Járműtechnológia tanszék új épülete. A kar 2012-ben úttörőként az országban a térség cégeivel szorosan együttműködve német mintára beindította a duális képzést.

Bővültek a képzések a Kertészeti Főiskolai Karon is, ahol a hagyományos kertészmérnök képzés mellett most már gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök és a környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése is folyik. A karon az oktatási feltételek javítására emeletráépítéssel új környezettudományi intézetet alakított ki a főiskola. A Kertészeti Főiskolai Kar két mesterképzést is kínál, a kertészmérnöki és a vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszakokat.

2009 és 2015 között több mint 8 milliárd forintnyi uniós forrást és mintegy 2 milliárd forintnyi saját forrást fordított a főiskola fejlesztésekre, hogy megerősítse regionális tudásbázis szerepét, így jó esélye van rá, hogy az átalakuló magyar felsőoktatásban is megőrzi pozícióit.   

Tovább